Az ökológiai lábnyom olyan hektárban kifejezett érték, melyet egy arra irányuló elemzéssel tudunk kiszámolni, hogy mennyi energiát fogyasztunk, és mennyi hulladékot termelünk. Ez a mérési módszer alapvetően a víz és a föld erőforrásaira irányul. Segítségével kiszámolhatjuk, hogy mennyit használunk el a meglévőkből, hogy mennyi jut egy főre és azt, hogy milyen kilátásokra számíthatunk ennek alapján.

Ökológiai lábnyommal minden olyan élőlény rendelkezik, aki energiát fogyaszt. Könnyen kiszámolhatjuk egyetlen személyre, családra, de egész városokra vagy országokra lebontva is. Az, hogy ez a mérőszám mekkora, függ a földrajzi elhelyezkedéstől, életszínvonaltól, történelmi koroktól, gazdasági helyzettől, népsűrűségtől és természetesen az energiafogyasztástól is.

A fejlett országokra általánosan jellemző, hogy nagyobb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, mint a kevésbé fejlettek. Általánosságban elmondható a fejlett országok tekintetében, ahová mi is tartozunk, hogy sokkal több energiát fogyasztanak és hulladékot termel, mint amennyi a hosszútávú fenntartható földi élethez szükséges lenne.

Az ökológiai lábnyomunk kiszámításánál figyelembe kell vegyük, hogy mennyi és milyen ételeket fogyasztunk, mennyi a gáz-, víz- és áramfogyasztásunk, mivel és mennyit utazunk, milyen építőanyagot használunk, továbbá azt is, hogy mennyire élünk környezettudatosan. Számítások alapján például Észak-Amerikában átlagosan 9 hektárnyi terület jut egy emberre, ami azt jelenti, hogy körülbelül három Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy hosszútávon mindenki meg tudjon élni rajta. (Saját ökológiai lábnyomunkat gyorsan kiszámolhatjuk az alábbi kérdőív segítségével: http://www.kothalo.hu/labnyom/)

Magyarország ökológiai lábnyoma túl magas

Napjainkban a világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. Habár az európai országok között nem kiemelkedő hazánk ökológiai lábnyoma, világviszonylatban mérve rendkívül magasnak tekinthető.

Hazánk esetében a legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztás jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozók biztosítják, melyek az ország lábnyomának közel kétharmadát teszik ki. Hatalmas részt foglal el továbbá az élelmezés, amely a lábnyomunk további egyötödéért felelős.

A Global Footprint Network adatai szerint a tavalyi évben Magyarország június 14-én érte el a túlfogyasztás napját, korábban, mint az azt megelőző évben, amikor ugyanis még június 20-ára esett ez a nap. A túlzott fogyasztás következtében a Föld természeti értékei is komoly veszélybe kerülhetnek. Hazánk felszíni vízkészletének ökológiai szempontból kevesebb, mint 20 százaléka tekinthető jónak. Eredetileg az országunk területének 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, mára azonban ezek 90 százalékban eltűntek, ezáltal a biológiai sokféleség is nagymértékben csökkent.

A fenntarthatóságra mindannyiunknak törekednünk kell: a kormányoknak, döntéshozóknak, vállalatoknak és az egyéneknek egyaránt. Magánemberként is sokat lehetünk a Föld természeti értékeinek megőrzéséért, egyebek között a húsfogyasztásunk csökkentésével, az egyszer használatos műanyagok kiiktatásával és a szezonális étkezéssel.

„A világ erőforrásai elegendőek, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de arra már nem, hogy kielégítsék mindenki mohóságát!”

(Mahatma Gandhi)